| Beszámoló - Kanizsai Pasik
|
Molnár Zoli
Írok pár sort, ami az én történetem, majd utána a csapatunk nagy kalandját foglalja össze.
Pénteken indultunk a családdal Tihanyba ,hogy átvegyük a rajtszámokat és a csomagokat. Az időjárás nem fogadott kegyeibe bennünket mert amíg Tihanyban voltunk addig folyamatosan esett az eső. A csomagok átvétele után meglátogattuk Sznupiékat a szállásukon, majd jó kis tésztaparti és dumcsizás után indultunk mi is a szállásunkra. Másnap reggel 10-órakor már a helyszínen voltunk, és vártuk a többi csapatunkat, hisz nálunk voltak a csomagjaik. Sorban megérkezett mindenki, és nekilátunk készülni a rajtra.11-óra körül mindenki elhagyta a rajt helyszínét mert tudtuk,hogy a rajt után már nagyon nehéz kiérni.
Első futónk Réz Norbi volt,akit már a csapat 11.2-km várt, és Fazekas Andris váltott, közben Valgut Zoli szorgalmasan fényképezett és dobálta poénjait. A harmadik szakaszunkon váltottak Koller Juditék és itt még a csajok csapatával is találkoztunk. Folyamatosan jól haladtunk. Én voltam a harmadik szakasz felelőse Dörgicse-Köveskál szakaszon. Gyönyörű tájon vezetett az útvonal, még élveztem is a futást. Az első frissítőpontomnál haladt el elletem Dr M.Zoli de nem akárhogyan: úgy mint a gyorsvonat. Különben ő egész versenyen engem kísértett. Utánam Varga 2 Laci, majd V.Zoli következett.
A második körben nem történ semmi különös, csak annyi, hogy Balatonmárián bebiciklizett Katz Rudi aki friss információval látott el bennünket az egyéni indulók állásáról. Itt váltott engem Laci és a váltópont előtt Judit futott elém, és egy száz métert futottunk együtt, azt mondta, a tavalyi segítségért kapom ezt. Megmondom őszintén ez nagyon jól esett. Nagyon jól haladtunk, mindenki a tervezett idejénél jobban teljesített.
Ejött az éjszaka ami az én futásomig nem törte meg a lendületet, de nekem komoly problémáim voltak. Még soha nem futottam fejlámpával, ami nekem nagyon nem esett jól. A távom 12.9 kili volt, amit végig szédelegtem és alig haladtam előre. Ezen a nehéz időszakon biciklis kísérőnk Györkös Imi segített át. Laci váltott engem, én Zolival és Andrással mentem a következő pontra. Közben Norbiék Lacit követték mert vacakolt a lába, ami a teljesítményén nem látszott meg. Olyan hirtelen jelent meg, hogy Zolink még a sminkjét rakta fel magára, itt elvesztegettünk pár másodpercet amit egy Schumacheres rajttal azonnal ledolgozott. Készültünk az utolsó szakaszunkra: Lacival már söröztünk, és próbáltunk kicsit pihenni. Balatonalmádiba Andrással mentünk, ahol egy kerékcserét is végrehajtott csapatunk egyik tagja Norbi és lelkes kísérője Kovács Szabi aki idén Keszthelyen futotta első félmaratonját. Megcsapta őt is az UB szele: jövőre ő is szeretne indulni. A parkolóban összefutottunk Juditékkal, ahol ő váltotta Farkas Editet. Én Andrást váltottam, aki még mindig nagyon jó tempóban érkezett, és már számolgattuk az időnket, megpróbáltam magam még én is összeszedni, ami elég jól sikerült: bár már a lábaim nem, de a szívem vitt előre.
Ezután Laci futott még egy rövidebb szakaszt, ami alatt Zolival számolgattuk, hogy mit kéne futnia a 19-órás időhöz. Azt mondta nem ígérhet semmit - 18 óra 55 perc lett, no comment...
A célba már együtt futottunk be ami nagyon jó érzés volt, és az érem - az valami gyönyörű. Juditék gratuláltak először majd Anita jött oda, aki Szilvit kísérte, és mindenkinek lenyomott egy puszit. Szilvivel nem találkoztunk ő éppen pihizett, mert nem érezte túl jól magát. Még láttuk Rudolf Tomi befutóját, hát az se semmi volt! Nemsokára jött Judit, aki bebizonyította, hogy ha valaki valamit célt kitűz maga elé, akkor azt tűzön-vízen keresztül is megcsinálja. Még beszélgettünk egy kicsit, csináltunk pár képet, aztán mindenki elindult haza fáradtan, de boldogan, sok új élménnyel.
Gratulálunk Szilvinek a győzelemhez, Bélának az egyéni csúcshoz, Józsinak aki már nem először teljesítette ezt a távot, Zsófinak, Gyurinak és Tominak az elsőbálozóknak, vegyescsapatunknak, és a Csajok csapatának is.
Utóirat:
Kedden reggel még mindig a Balatonon voltunk,felkeltem reggel és láttam a futócipőmet a sarokban amit úgy gondoltam ebben a hónapban már nem húzok a lábamra.Felhúztam és elmentem a nagyok szavaival átmozgatni,d e nem ez volt a cél, csak az élmény. A boglári szakaszon futottam végig a nyilakkal kijelölt útvonalon, ott ahol még három nappal ezelőtt több száz futó futott,d e most egyedül voltam - nem volt senki csak én és a gondolataim, és élményeim. Utána lementem a partra és futottam egy keveset Keszthely, majd Tihany felé. És csodálkoztam, hogy ezt megcsináltuk: nagyon nagy a Balaton, de ahoz nem elég nagy,hogy ne lehessen körbefutni.
Bocsánat az egyéni indulóktól az ő teljesítményük már emberfeletti, de a csapatainké sem semmi. Viharos szél fújt, haragos arcát mutatta a Balaton, hatalmas hullámok voltak rajta, egy embert sem láttam - csak én, és a Balcsi. Nekem mégis gyönyörű volt,és úgy éreztem, hogy rámmosolyog.
Köszönöm ezt az élményt a CSAPATTAGJAINKNAK, CSALÁDOMNAK, A MAGYAR TENGERNEK, és a KANIZSAI FUTÓKLUBNAK!
|
|
Valgut Zoltán
Tartalékként (ha nincs ló, jó a szamár is alapon) Fazakas Pist helyett kerültem be a verseny előtt két hónappal a Pasik csapatában, ahol végül is Varga Laci, Fazekas András, Molnár Zoli és Réz Norbi társa lehettem.
Több megbeszélés is megelőzte magát a versenyt, igyekeztünk mindenre felkészülni, hiszen eddig egyikünk sem vett részt ilyen megmérettetésen.
Kerékpáros kísérőnek Györkös Imit kértük fel, aki örömmel vállalta a nem mindig hálás feladatot.
A verseny előtt időben összejött a csapat Tihanyban, rövid taktikai megbeszélés után (mindent bele!) magára hagytuk Norbit, a kezdő embert, hogy időben az első váltóponton lehessünk, a nagy forgalom miatt nehogy elkéssünk. Mi ugyanis úgy osztottuk fel a távot (igazából Laci, a a korelnökünk döntött mindenben), hogy kb. 4*10-11 km jutott mindenkire, tehát a rövid, de gyors etapokra alapoztuk a győztes taktikát.
A váltópontok megtalálása, a váltások, frissítések a terv szerint alakultak, minden nagy jól sikerült. A kanizsai Vegyes csapattal sokszor találkoztunk útközben, erősítettük egymást. Az útvonalon a csapattagok családtagjai is fel-feltűntek, akik erőt adtak az épp előttünk álló szakaszra.
Éjszaka, hajnalban sem futottunk még, de hamar megszoktuk a fejlámpás mozgást és igazából ekkor láttam értelmét a kerékpáros kísérőnek is.
A csapat minden tagja kiadta magából a verseny alatt, amit tudott, erőn felül teljesítettünk, de megérte és a célba beérkezéskor, a közös fotó elkészültekor senki nem gondolt arra, hogy mennyire is fájt az utólsó két szakasz, miért vagyunk már lassan egy napja büdösek és koszosak. Csak az számított, hogy jóval a tervezett időn belül, 18 óra 55 perc alatt célba értük és elmondhatjuk, hogy legyőztük a távot.
Szerintem a csapattársaim nevében is mondhatom, nagyon élveztük a versenyt! Érdekes volt, hogy - a kísérővel együtt - hat ember egy cél érdekében mennyi mindenre képes, mennyi mindenről képes lemondani és mennyi fájdalmat képes elviselni, csak azért, hogy a közös célt elérjük. Senki nem akarta, hogy miatta másnak többet kelljen futni és bizony fájdalmak között is, de teljesítette a rá kirótt távot.
A nap pillanata szerintem az volt nálunk - ami a képeken látszik is -, hogy Molnár Zoli Csopakon, több mint egy maratoni távot lefutva megcsókolja az aszfaltot. Megcsinálta! Ő, aki cigarettával melegített közvetlenül minden futás előtt a nem csekély testsúlya ellenére.
|
|
Szólj hozzá
10 hozzászólás
Györgyi [ 2011-07-13 17:30 ]
Gratulálok fiúk,nagyon szépen csináltátok, bár többször is láttam, hogy milyen komolyan készültetek,így a siker sem maradhatott el, a beszámoló pedig szuper, csakúgy, mint a többi résztvevőé...
Fedit [ 2011-07-10 22:08 ]
Micsoda Pasik! Nagyon jó volt veletek találkozni a Balcsi körül, igen vidáman megoldottátok, nem semmi eredménnyel! Gratulálok!
giorgio [ 2011-07-10 12:01 ]
Szép volt skacok! Nagyszerűek a beszámolók, nagyszerű, ahogy küzdöttetek, ahogy kihoztátok magatokból amit kellett. Bravó!!
T.Ildikó [ 2011-07-09 13:57 ]
Gratulálok fiúk!A kezdeti nehézségek ellenére /amely a megfelelő ember megtalálását illeti /szuper jó csapat lettetek.Minden találkozás jó volt veletek,mert nem éreztem magam olyan hülyén egyedül a saját etepjaimnál.Köszi a fotót is.
Judit [ 2011-07-08 08:27 ]
Gratulálok nektek! Nagyon jó csapat voltatok, ez lejött első látásra. Nagyon jó volt összefutni veletek a pontokon, és köszi a bíztatást és a képeket :-)
Majdnem olyan volt, minha egy csapatban lennénk :-)
...ugy én megmondtam, hogy ezt öten kell csinálni? ;-)
csika [ 2011-07-07 22:41 ]
GG fiúk, nagyok (meg gyorsak voltatok.
Ezek nagyon 4 órán belüli maratonos szintidők (3:47 környékén)!
Anita [ 2011-07-07 17:03 ]
Nagy gratuláció a fiuknak! Jó volt látni befutni titeket, és szuper volt a beszámoló is! Zerge lábú Skacok vagytok, nagyot mentetek!Tényleg Bonyi! Most már igazi futóklubos csapattag lettél:-)
peter [ 2011-07-07 12:33 ]
Graulálok fiúk, nagyok vagytok!
szilvi [ 2011-07-07 10:03 ]
Szép volt FIÚK! Nagyon klassz beszámoló, átjött a hangulat, kemények voltatok! Zoli ez a kép óriási! Jelölném az év fotójának!
Kolo [ 2011-07-07 07:17 ]
Gratulálok srácok,magam sem csinálhattam volna jobban...:)
|
| |
| |
