Egyötven
Nem volt időcélom, konkrét tervem a siófoki versenyre, inkább csak elképzelésem. Nem nagyon éreztem milyen formában vagyok, csak futogattam ahogy "jólesik". Bár a Csótón a dombok mostanában egészen szimpatikusak voltak...
Mindig sokat lassultam a versenyek második felében, ezt most el akartam kerülni. Azt szerettem volna, az útvonal adta lehetőséget kihasználva, hogy nagyjából egyforma két köröm legyen. 55+55=110 Ez olyan jól hangzik:)) Igaz, hogy ez 4 perccel jobb a PB-mnél, de nem éreztem, hogy ez probléma lehet:))) Bár ez csak egy kósza gondolat volt, nem igazi elhatározás. Majd ami jön ahhoz alkalmazkodok.
Próbáltam az elejét nem elfutni, nem beleadni mindent ahogy szoktam. Az első 4 kili így is 5 percesre sikerült. Az első körben memorizáltam a terepet, a km jelzések inkább csak plusz infók voltak. Nem emlékeztem, hogy tavaly is ilyen sok szurkoló lett volna a partnál, ez nagyon klassz volt! A füves szakasznál megszámoltam a lépéseket, hátha kell a mankó a másodikban. A fordítónál intettem Jocónak, Jutkáéknak, nem voltak messze, ez jó volt, Ildikó viszont nem tűnt boldognak! Ezután tudatosítottam magamban, hogy a középső egyenes szakasz piszok hosszú!!! fel kell készülni rá. Az óra valamivel 55-ön belül volt amikor áthaladtam a chipszőnyegen. Ez jó, meglátjuk mennyi erőm maradt a "második félidőre":))
Banán, izo, víz inkább csak muszájból, mert tapasztaltam már mennyire rosszul tűröm futás közben az éhséget. Bár az igazsághoz tartozik, hogy vártam már a frissítőt, hogy legyen alibim egy kis pihenésre, a célegyenes az első körben is meggyötört már egy kicsit...A második körben a szakaszok mintha rövidebbek lettek volna!!! (úgy látszik használt a frissítés:))
Volt egy-két kisebb hullámvölgy, de ezek elég hamar elmúltak. Figyeltem a körülöttem lévőket és elég gyorsan a Balcsi partra értem újra. Vajon azért vagyok egész jól mert lassultam, vagy tényleg jól bírom? 15 és 16 között lemértem, 5.14-es kilométert mentem! HÚ! Ez Jó! Már csak 5 van vissza és van erőm!!
Füves szakasz; a számolást itt már elrontottam, de nem is kellett a kapaszkodó, nem tűnt most olyan hosszúnak. Megint fordító, Jocót már nem láttam, reméltem, hogy jó ideje lesz! Jutkáékat viszont igen, és tudtam, hogy ők 5 perceseket terveztek, akkor én sem mehetek olyan rosszul! Ildikó energikusan köszönt, szerencsére minden oké vele!
Gyors számolás (ha-ha, próbáltátok futás közben?), ha 6 percesre lassulok az 1:52 akkor is megvan. Hu! Deazénehogymá6perces!
Hosszú egyenes; nézd a házakat! ez piszok hosszú! jé milyen szépek! tartsd a tempót!! egyiket a másik után! mindjárt kanyarodunk! Oké, már tényleg nincs sok, a mozgásom egész kontrollálatlan, de azért iparkodok. Csak 1:51-el kezdődjön!
Célegyenes! DE milyen hosszú! Nem baj, csak szedd a lábad, a végén ott vár Jocó. Esküszöm gyorsítottam, mégis alig tudtam pár embert megelőzni, valahogy mindenki nagyon sietett:))
|
Már látom az órát, mennyi? 1:50..., Úristen! És megvan! 1:50.33!!
