Fazekas István

Egy fárasztó hét után érkeztem a versenyre de úgy éreztem lesz bennem annyi erő, hogy a kitűzött 1ó:45perc körül tudom teljesíteni a távot. Nem jól éreztem. Az első körben jól tudtam futni és bírtam a tempót, viszont ezután nagyon elfáradtam és lelassultam, főleg a mezei futós rész tette be a kaput. A verseny és a helyszín jó volt annak ellenére, hogy szenvedősre sikerült számomra. Az időm: 1:50.29 lett. Köszönöm a szervező munkáját!

Vránicsné Ildikó

Ubival (azaz Lacival) 2 napos versenyre készültünk. Valgut Zolival és Laurával utaztunk szombat reggel. 2004-ben az első ilyen versenyen már voltunk itt Ubival, szintén a két naposon, akkor az Arany Hotelben szálltunk meg, akkoriban még kedvező áron kínált szállás lehetőséget a BSI. Jóval kevesebben voltunk, nagyon tetszett a verseny hangulata, akkor még családias jelleggel bírt, jóval kevesebb csapattal. Az akkori össz eredményem 3:55 volt, ezt nem szerettem volna lerontani. 3.50-3.55 közötti időt gondoltam ki magamnak, reális elérhető célnak.
Hát jobb lett: 3.46, ez köszönhető a jó időjárásnak is+annak is, hogy másnap nem ólomlábbakkal futottam, mint 6évvel ezelőtt. Az első szakaszt 1:15-1:20 körül terveztem, 1:13:54 lett. Úgy gondoltam, hogy délutánra fáradtabb leszek és ez miatt le fogok lassulni. Álmos voltam kicsit de csak futottam, majdnem 5 perces kilikkel. A 7km-es szakasz 35:17 lett. A szombati össz teljesítményem1:49:09 lett. Elégedett voltam magammal ,tudtam, hogy holnap lassulni fogok, de a 3:50 még akkor is meglehet, ha 2 órás félmaratont futok holnap, azt meg teljesíthetőnek tartottam.

Este felé indultunk haza Valgut Zoliékkal. (Még egyszer köszönet neki, hogy szállított minket!) Csak magamról írtam eddig, ezt bepótolva: Ubi nagyszerűen teljesített, de ezt már megszoktam tőle. Szakasz eredményei: 56:vmennyi és 26:10. Jobbat futott ő is mint a korábbi versenyén.

Másnap Varga Gábor hozott minket vissza a tett színterére, Álmos is jött velünk, mivel félmaratont futott párban Kingával. Már nem voltunk olyan frissek mint tegnap, de abszolut nem izgultam, bíztam magamba, hogy 2 órán belül beérek. Éreztem, hogy most nem fog menni 5-5,5 percesekkel menni, ezért szép kényelmes tempóba indultam el. Az első köröm 56 perc körüli lett, itt még bizakodtam, hogy meglesz az 1:55 is, de amint leértünk a partra folyamatosan lassultam, de nem haltam meg, csak már kezdtem unni a futást, de szerencsére ez az érzés a 20 km után volt, utána nem sokkal megláttam a célkaput és tudtam, hogy néhány perc és vége.

Életemben először 1 fáradt mosolyt is produkáltam a befutásnál, eddig csak mumurc arccal szoktam beesni, most nem. Végre egyszer jó érzéssel futottam be.+Kinga hangját is hallottam, a nevemet kiabálta, és persze gratulált. Hát nem venném zokon, ha egyszer összejönne ez az idő rendes maratonon, de egyelőre a 3:59-el is megelégednék...

Később már átöltözve találkoztam a Ubiékkal, ő megint jól futott 1:26 lett neki a mai adag,össz..2:49. 11perccel jobb, mint régebben. Gratula neki!+persze Álmosnak+Kingának is akik párban teljesítették a 21km-t 1:40-es idővel+mindenkinek aki a versenyen futott és teljesítette a a magának kitűzött célt.

Vránicsné Ildikó

Tuboly Kinga

A kiskanizsai verseny után újra átélhettem a versenyzés örömét és fájdalmát is Siófokon. Már régóta vártam, hogy „belekóstolhassak” egy nagy verseny hangulatába, amikor a rajtnál több százan várunk az indításra, amikor egymást bíztatva haladunk a célig. Vasárnap eljött ez a nap, a siófoki versenyen félmaratont futottam Álmossal párban. Kicsit féltem a versenytől, mivel az utóbbi időben megint voltak problémáim a térdemmel. A reggeli ébresztő és a készülődés nagyon nem volt ínyemre, jobban szerettem volna még egy kicsit aludni. Na majd máskor!
A kezdeti fáradtság és nyűgösség hamar elmúlt, mire a rajtvonalhoz mentünk Ildivel, már alig vártam, hogy futhassak. A rajtpisztoly eldördülése után sikerült jó tempóban elindulnom és ezt tudtam is tartani 2-3 km-ig. Ekkor újra felmerült bennem a kérdés, ami már reggel is: mit is akarok én itt? Aztán kiértünk a Balaton partra és bár ködös volt az idő, azért a látvány is lenyűgözött - már amennyit láttam belőle :-), közben utolért Niki és Sznopek Józsi, sikerült velük újra jó tempót felvennem és majdnem a célig együtt futottunk.
Nem volt különösebb célkitűzésem erre a versenyre, de amikor Józsi mondta, hogy nagyon jó tempót futok, 5 perc körüli km-kel, akkor újra erőt éreztem magamban és azt gondoltam, hogy akkor most már jó lenne ezt tartani és így beérni. Aztán feltűnt a célkapu, ahol Álmos várt a váltással, miután átadtam neki a chipet, akkor néztem csak az órámra és örömmel láttam, hogy sikerült. 52:59-cel összejött a PB.
Szerencsére a térdem abszolút nem fájt, jól viselte a versenyt, ezért egy kicsit bántam, hogy nem mertem a félmaratont bevállalni, na de majd jövőre!
Gyors öltözködés után már a befutónál vártam Álmosra, aki ígéretéhez híven 47 perc körüli idővel meg is érkezett, nagyszerűen teljesítve a távot!
Jó hangulatú volt a verseny, de nálam még mindig a két kanizsai futás a favorit! :-)

Így utólag is köszönet Juditnak a nagyszerű szervezésért!

Molnár Zoli

Sziasztok!
Hát ez is megvolt,és minden a terveknek megfelelően alakult. Azaz a nem lévő terveknek amely szerint úgy szerettem volna futni, hogy közben jól érezzem magam és ne az időt nézegessem egyfolytában. Ezt úgy sikerült elérnem ,hogy az órámat otthon felejtettem - innentől ez a zavaró tényező már nem állt fenn. Reggel pontosan indultunk, a buszon több kérdés is felmerült ki milyen időt szeretne futni,milyen tempóban kéne kezdeni,és milyen ruhában. Amelyből Gyuri hozott három garnitúrát. Az utazás gyorsan megvolt,és már ott is voltunk a szokásos rajt előtti feladatok elvégzésénél.Nagy volt a tömeg innentől már ritkán találkoztunk ismerőssel.Én beálltam a legvégére, velem csak Rudi volt ott,és az utolsó pillanatban még Köves Peti csatlakozott hozzánk.Persze ő nem a tempó miatt, csak azt mondta nem akar a tömegben rajtolni.
A rajt után nagy volt a tülekedés de nagyobb baj nélkül megvolt az első pár kili. Amikor leértünk a partra akkor már jól lehetett futni mert a mezőny szétszóródott. Csak a parton nem hiányzott az a füves-sáros szakasz,tehát ezt is megúsztuk esés nélkül.Ezután hamarosan vége lett az első körnek de az időm nagyon nem tetszett, ezért megpróbáltam gyorsítani ami 18km-ig sikerült is,de utána már nem engedelmeskedtek a lábaim.
Amikor megláttam a célkaput még próbáltam gyorsítani de már az sem segített a jobb idő elérésében.
Így is sikerült a második legjobb félmaratonomat megfutni, és igazából szenvedés nélkül.Nagyon jól éreztem magam,jó volt a verseny hangulata,és végre nem az utolsók között értem célba.
Kettő óra után már indultunk is haza; a buszon megbeszéltük tapasztalatainkat,a jövőbeni terveinket amelyek remélem jövő ilyenkor már kész tények lesznek.
Gratulálok minden résztvevőnek,és köszönöm a szervezést JUDITNAK és RUDINAK!

Török Krisztián

Nagyon jól éreztem magam, főként a társaság miatt" - csak futni ne kellett volna :-)" Szerencsére az időjárás kegyes volt hozzánk, igazi futó idő volt.
A 14km-es szakaszt könnyedén futottam, egyenletes tempóval, 55.30 értem a célba. A felszabadult "öröm futást" itt be is fejeztem.
A 7km rajtja után pár száz méterrel, már az járt az eszembe, talán nem lett volna rossz kicsit edzeni. Ami azt illeti, ezen a távon szenvedtem a legjobban. 28.03 körül értem be. -Nagyon nem esett jól! Este bevásárlás, főzés, tészta parti, sör, bor, buli!
Másnap egy kissé talán elsokalltam a reggelit, a félmaratonon végig éreztem a hasam. Egyszerűen nem tudtam gyorsítani. Újra visszatértek az edzéssel kapcsolatos gondolataim. Nagyjából ezt is egyenletes tempóba futottam. 1.31alatt értem célba. Egy biztos! Most nem éheztem ki a végére.
2.54 lett az összesített időm. Végeredményben valami ilyesmire számítottam.
Minden jót!
Krisz

Rudolf Tamás

Ez pont egy olyan verseny volt amiről nem tudnék sokat írni. Én levezetésnek szántam, nem volt kitűzött idő amelyet meg szerettem volna futni, inkább a pulzusra figyeltem. Így viszonylag könnyen sikerült elérni a célomat. :-)
3 óra 23 perc lett végül is a két nap eredménye – bár szerintem ezt a 42 km-t maratonnak hívni biztosan valamelyik marketinges találta ki, szerintem ez nagyon nem az.
Elég hideg volt (főleg vasárnap), talán ezért is nem volt kirobbanó hangulat a rajtnál (helyette majdnem mindenki vacogott). A füves rész nem volt a legkellemesebb, visszafogott mindenkit elég rendesen. A szálloda gáz volt, hol hideg, hol nagyon meleg volt a szobában. Sikerült is egy megfázást összeszednem. Pozitív, hogy minden szakasz után adtak befutócsomagot. Szóval lesz még jobb idő is (jövőre), futok még gyorsabban is (talán jövőre). Addig is sapka, sál, kesztyű és pörögjenek a kilométerek!