Testvérvárosok futóversenye – Ptuj, 2009.06.26-28.

Nagyszerű hétvégén vettünk részt a szlovéniai Ptuj városában, ahol 3. alkalommal rendezték meg a vendéglátó város testvérvárosai csapatainak kiírt futóversenyt. A meghívás több hónapja érkezett, majd (nagy nehezen) egy férfi és egy női csapatot tudtunk kiállítani, 4-4 fővel. Hölgyek: Porpáczy Évi, Lubics Szilvi, és két külső segítő: Vágó Boglárka (Szilvi húga) és Góber Csabáné, Györgyi. Fiúk: Vránics Laci, Gadányi Gábor, Deregi Laci, és jómagam. A 8 órás verseny során váltófutásban minden tagnak 2x1 órát kellett teljesíteni a város szívében kijelölt mintegy 1,3 km-es pályán.

Pénteken délután érkeztünk a kijelölt szálláshelyünkre, és innentől kezdve úgy éreztük magunk, mintha nem egy amatőr sportolókból álló csapat lennénk, hanem minimum olimpiai bajnokok. A szállásunk az ódon belvárosban lévő, minden igényt kielégítő 4*-os hotel volt, ahol már várt ránk egy külön kísérő (és tolmács), aki a következő napok során mindvégig segítségünkre volt. Rövidesen a Városházára kísértek minket, ahol Ptuj polgármestere köszöntötte a csapatokat meleg szavakkal valamint egy (illetve tetszés szerint több) pohár borral. A kedves szavakat a különböző országokból (Burghausen - Németország, Saint-Cyr-sur-Loire - Franciaország, Ohrid - Macedónia, Selmecbánya - Szlovákia) jött csapatok viszonozták, illetve városuk jellegzetességét tükröző ajándékokkal köszönték meg a vendéglátást. A hivatalos hangvétel gyorsan feloldódott, majd az ezt követő pincelátogatáson tovább lazult. A borkóstoláson az volt az ember érzése, hogy a finom boroknak ellen nem tudó állni versenyzők miatt a másnapi futás talán el is marad :-)

Hogy ne üres gyomorra kelljen kortyolgatni a finom borokat, arról az ezt követő több fogásos vacsora gondoskodott.
Szombaton 10 órakor volt a verseny rajtja a Városháza előtt felállított területen, ahol egy színpadot is emeltek. Itt szinte folyamatosan zajlott valamilyen zenés produkció (fúvószenekar, énekkórus, stb.).

Nálunk Vránics Laci és Györgyi kezdett. A pálya nehéz volt, egy rövid szakaszt egy meredek, kb. 150 méteres emelkedő követte, majd gyakran macskaköves burkolatú, amúgy hangulatos utcákon kellett futni, vissza a rajtterületre. Egy óra elteltével lehetett váltani, a megtett köröket számolták, és írták fel a színpad mögötti táblára. Az idő a fülledt meleg volt, de többször is eleredt az eső. A hangulat nagyszerű volt, bíztatást főleg a célterületen, illetve az utcai kávézók közönségétől lehetett kapni. Az első 4 óra után lehetett sejteni a végső sorrendet: a lányok dobogóra esélyesek voltak, mi fiúk a középmezőnyben tanyáztunk. A teljes mezőnyben a megtett körök 7-14 közt oszlottak meg óránként. A mi teljesítményünk a következő volt: V.Laci 11-11 kör, Gábor 10-9, D.Laci 8-8, Gyuri 10-10, Györgyi és Évi 8-7, Bogi 9-8, Szilvi 10-11. A lányok ezzel a dobogó 3. fokára léphettek fel (1. Szlovén Futóklub, 2. Burghausen), a fiúk 7. helyezést értek el (1. Szlovén Futóklub, 2. Ormoz, 3. Selmecbánya).

Kis pihenőt követően este vártak minket vissza a főtérre, ahol egy helyi zenét játszó zenekar, és borozgatás kíséretében ünnepélyes eredményhirdetés következett: minden futót felszólítottak a színpadra, ahol saját nevét bemondva kapott az tapsot. Az érem és díjátadót pedig vacsora követte a szabadban, majd tánc és zene.

Vasárnap is gondoskodtak rólunk vendéglátóink: először Ptuj történelmével és ókori maradványival ismerkedtünk meg az archeológiai múzeumban, majd rövid hajókázás következett a Dráván, de nem cél nélkül: egy kisebb kikötőbe, ahol egy nyitott sátor, helyben sült hús és csevapcsicsa (na meg mondanom sem kell, finom bor) várt ránk ebéd gyanánt. Ezt követően visszahajóztunk a belvárosba, majd önszorgalomból még felsétáltunk a várba, onnan köszöntünk el a várostól és ettől a csodás hétvégétől.

Ha minden igaz, 2 év múlva lesz Ptujban hasonló viadal.
Én máris jelentkezem rá. Stipi-stop!

lgy.

További képekhez:
Klikk ide!