Kiss Péter Emléktúra - Mátra
... avagy az alapozás idején bizony át kell kapcsolni időnként 'terepfokozatba'!
Hogy kitől is az ötlet, hogy ott kell legyünk e csodaszép hétvégén a Mátrában ? - már nem tudni , de nem nehéz kitalálni :-)
Mivel a Mátra kissé messze van, így már pénteken elutaztunk itthonról Rudolf Tamással, majd elszállásoltuk magunkat Budán, aztán reggel korán gyerünk tovább. Pestről már négyesben folytattuk utunkat, csatlakozott hozzán Kertész Dóri és Dévényi Ildikó.
Hiába a nagy igyekezet, mire Mátrafüredre értünk, már sokan útrakeltek, ki-ki a maga távján.
Igyekeztünk korán elrajtolni, félve az esti sötétedéstől.
Sokat nem vacilláltunk, gyorsan lejelentkeztünk a rajthelyen, s már indultunk is neki az 57 km-es etapnak, s a hozzá tartozó cca. 3000 méter szintemelkedésnek.
A kis csapat összeállítása gyorsan változott, Csika nem indult velünk, -várta a Mestert (Lőrincz Olivért)! Persze jobban jártunk, Lubics Szilvi lett útitársunk.
Első lendületre némi lejtmenet után irány neki a Kékesnek, mire bekopogtunk a Síházba már rendesen lihegtem, - ez alatt a 8 kili alatt mentünk annyi szintet felfelé, mint a múlt hétvégén a kaposvári félmaratonon egyben...
Na gyerünk tovább! Némi terelés, bukdácsolás a hóban, csúszgálgatás, után csak-csak odaértünk a Szent István-csevice ellenőrző pontra.
Hittem, eztán kicsit jobb lesz, de nem... - "tévedni emberi dolog, mondta a sündisznó, és . . . ."
Még csak 16,5 km volt mögöttünk, de a ránk váró 7 km kili bokaforgatós, itt-ott térdig havas, futhatatlan, emelkedős, felörlő próbatétel volt. Sombokorhoz érve nagyon vágytam egy príma aszfaltútra. Igazán jólesett megállni, és húzni az időt bármivel, akár csak pillanatokig is :-)
Időközben a társaság módosult, Dóri és Ildikó hátramaradt kicsit, de érkezett Szabó Jucus és Szimandl Anita.
Részeredmény: 23 kili + 1400 m szint = nem voltam egy "legény a gáton"
Mindegy, menni kell tovább. Következő ell. pont Lajosháza. Jucus és Anita már korán kezdték emlegetni – tapasztalt terepesek - , ne együnk, mert ott egy nagy asztalon majd' minden lesz! Szerencsére idáig szinte csak lefelé haladtunk, igyekeztem magam kicsit összekapni. Volt néhány patakátkelés, de épségben, fürdés nélkül érkeztünk a pontra.
|