Első 6 órám

Első 6 órás versenyem volt, már a hét elején izgatottan gondoltam a szombati napra. Egy valamiben első leszek... , ezt már az elején tudtam! Tuti, hogy én indultam el leghamarabb a versenyre, mivel már péntek este útra keltem.
Gondoltam verseny előtt bemelegítésképp lehúzok egy "laza" 8 órás éjszakai műszakot(na jó ez csak vicc volt…az igazság az, hogy nem engedett el a főnököm szabadságra). Éjszaka agyban már a versenyen voltam, fejben többször is levezettem mit, hogy fogok csinálni, próbáltam elképzelni milyen lesz.

Én magamnak a 70km-t tűztem ki célul: merjünk nagyokat álmodni alapon, (úgy éreztem ez bennem van, ha minden összejön), de ezt nem mertem mondani senkinek sem, mondván az a biztos, ami megtörtént. Reggelre mire a műszaknak vége lett, kissé fáradtnak éreztem magam, de ahogy percről-percre közeledtünk a 11 órához egyre jobban dolgozott bennem az adrenalin, nem is bírtam egy percig sem nyugton maradni.

Közben reggel Szivire, és Anitára várakozva, nagy nehezen legyűrtem egy kakaós csigát, de a gyomrom nem igazán erre vágyott. Szilviék menetrend szerint érkeztek, felvettek és indultunk is tovább a cél felé. Az út jó hangulatban telt, a verseny helyszínére érkezve meleg osztrák fogadtatásban volt részünk. Az osztrák időjárásról ez már korántsem volt elmondható. Sebaj, jó hideg, de legalább jó szeles!!!

A nevezés, rajtcsomag és rajtszám átvétel után vészesen közeledett a 11 óra, a rajt időpontja. Kerestünk egy viszonylag szélvédett helyet a pálya mentén, ahonnét Anita majd tud minket frissíteni, rövid megbeszélés: ki mit hogyan szeretne, rajtszám fel, majd a hátralévő időben laza kocogós tempóban bejártuk a pályát Szilvivel. Majd mentünk is a rajtvonalhoz ahol már gyülekeztek a versenyzők. Már csak néhány perc a rajtig, szívem a helyén a torkomban, minden ok…

…11óra, rajt!
Lendületes tempóban kezdtem a futást, Szilvi előttem én a nyomában. Frissítésben az volt a terv, hogy óránként egy sótabletta és egy gél, kétóránként pedig egy magnézium, melyeket Anita adott mindig , amikor szükségem volt rá, folyadékot pedig a frissítőponton vettem magamhoz.
Az elején körönként, kétkörönként Red bullt vettem magamhoz, attól tartva hátha az éjszakai műszak miatt verseny közben megcsúszok, ezzel próbáltam meg éberen tartani magam. Amivel nagy hibát követtem el, pedig Anita figyelmeztetett is, hogy ezt nem kéne. Tudtam én, hogy a nőkre mindig hallgatni kell... Kb 1,5órával a rajt után meg is hozta hatását a Red bull, rámjött mindenféle szükség…:)) Aztán amikor futás közben szúrt, morajlott a hasam, már tudtam, hogy nagyon kiszúrtam magammal. A szükség nagy úr… hiába , ha menni kell, akkor menni kell. Na de ennnyiszer!!!???

A második 3 órában már minden ok, Anita terv szerint frissített, csak isot vettem magamhoz, folyadékként meg vizet. Pár holtpontot leszámítva a verseny további része problémamentesen telt. Letelt a 6 óra, kürt jelezte a verseny végét, nagy öröm, sikerült, megcsináltam!
Órám szerint 65,34km-t teljesítettem, hivatalos mérés szerint 64,7km-t, ami összetettben a 22. helyre lett elég.
Szilvi pedig 76,6km-rel új országos csúcsot futott!

Verseny végeztével, jól átfagyva (hideg északi szél fújt) megkerestük a sulit, ahol át lehetett öltözni, és lehetett venni egy jó forró zuhanyt. Majd mentünk az eredményhirdetésre ahol megint jól átfagytunk, de érdemes volt. Szilvi a dobogó legmagasabb fokán a magyar zászlóval!

Igaz nekem még hátra volt a "levezetés", szombat éjszaka is dolgoznom kellett. Így éjjel 11-kor a lányoktól elköszönve nekivághattam egy újabb 8 órás éjszakai kihívásnak. De azt már inkább nem részletezem… Összességében jó kis verseny volt, sok hasznos tapasztalatot gyűjtöttem.

Köszönöm szépen a lehetőséget Szilvinek, hogy velük tarthattam a versenyre és Anitának a frissítést, ami hatalmas segítség volt számomra. Profi kezekben voltam. Folyt. köv.