50 km-es vereseny - Kisbér, 2009.04.04.

2008-ban már egyszer nekivágtam ennek az 50km-es kisbéri versenynek. Akkor rendesen kifogott rajtam a zalai tájba is beillő útvonal - jól megszenvedtem. Dimbes–dombos, ahogy nem szeretjük a versenypályákat. Ezen a napon a fő atrakció a 100km–es Országos Bajnokság volt (körpályás, hitelesített , bronz minősítéssel rendelkező verseny).
Ez talán majd jövőre!
Kanizsáról ketten utaztunk: Szilvi és én - az 50km-es versenyre.
Keszthelyi klubtársunk, Szabó Béla már reggel 7-kor megkezdte a magának ítélt 100km-t. (ld. a képen)

Nekünk a rajt délután 2-kor volt. Csodaszép napfényes délután, kb 25 fokban vágtunk neki az első emelkedőnek. Nem sokat vaciláltunk, igyekeztünk ez elején haladni, ami nem is volt megerőltető - kis ideig. A Nap meg sütött hétágra, szomjaztam hamar, de nem volt probléma, 4,3 km-nél frissítő állomás, az asztalok bőségesen ellátva mindenféle ’futós’ étellel-itallal.
A pálya nem volt ismeretlen a múlt évről, szinte barátian mosolyogtak az emelkedők és a lejtők. A 2. frissítő állomás kb. 8,4 km-nél volt, ami egyben a fordítópontként is funkcionált. Nekünk 3 kört kellett futni az 50 km-hez.
Az első kör szépen eltelt –csak a folyadékpótlásra kellett nagyon figyelni. Stabilan haladtam a 4. helyen, Szilvi pedig nagy előnnyel az első helyet tudhatta magáénak. Aztán a 2. kör felénél egyedül maradtam technikai okok miatt. Kicsit gyorsítottam a tempón, de nagyon keveset. Aztán a kör vége felé már láttam szembe közeledni a az első 3 futót.
Kicsit szétszakadozott a társaság, de lendületesen nyomták. A 3. kör feléhez közeledve ugyancsak jöttek velem szembe, de csak ketten, lestem - hol is van a harmadik (kezdett érdekelni a dobogós helyezés).

S megláttam, gyorsan felmértem a távolságot: kb. 600-700 méterrel járhatott előttem. Éreztem, hogy be tudom hozni ezt a hátrányt, nem voltam fáradt még, így hát rákapcsoltam. Ekkor már ugye letudtam egy maratonnyit, de hát az izgalmas rész csak most kezdődött. S 3 kili megtétele után már előtte frissítettem - ami tartott kb. 3 másodpercig - féltettem azt a pár méter előnyömet. S gyerünk tovább, eszembe sem jutott holmi görcs a lábamban, csak toltam neki, mint a gőzös, hátra sem mertem fordulni, megtudni hol lehet az üldözőm. S végre a cél !! Levegőt már alig kaptam, a torkom megfájdult, kicsit szédültem , de meglett a 3. hely!

Jó kis hajrá lett a vége, de megérte!


ui:
Intelmek :-)

- itt a meleg , a folyadékot el ne feledd!
- a sókat nyaljad mint a marha, mert benn’ maradsz a sz . . . a /kalcium, magnézium, stb./!
- a kaja is nagyon fontos, üres hassal az ember látása nagyon foltos!

Vidám tavaszt Kívánok Nektek !

sznupi


Hivatalos eredmények, fotók:
Klikk ide!
Itt olvashatod a 100 km-en győztes Zahorán Ádám beszámolóját:
Klikk ide!