Csillebérci 6 órás futás

Ez a verseny csak úgy jött a semmiből, mint derült égből a villámcsapás. Szóval hirtelen. Éppen nem voltam úttörő, kisdobosként meg nem vittek el minket a csillebérci úttörőtáborba. Igazából pontosan azt sem tudtam merre van a helyszín. Most már igen, az éjszakát ott töltöttük – bár alig néhányan voltuk most a táborban, de a régiek elég jó munkát végeztek, mert ép út nem nagyon volt már – mind fel volt törve. Elég nagy volt a körlet, másnap reggel keresni kellett a rajt helyínét.
A pályáról is annyit tudtam mint a helyszínről. 3 kilométeres kör, 100 méter szintkülönbséggel. Láttam egy Oli által készített videót a facebookon. Annyi maradt meg bennem, hogy lesz egy meredekebb rész amit a végén már csak az igen erősek fognak megfutni.
Családias kis rendezvény volt, a futótársak (nem ellenfelek!) nagy része ismerős volt. Testvérem frissítette Dórit, Sznupit és engem ... aztán a verseny második felében már mindenki frissített mindenkit, összeismerkedett a frissítő csapat is.
Elindult a futam, egyből lejtővel kezdtünk ... feltűnt elég hamar, hogy sokat megyünk lefelé, ezt a szintet majd felfelé is meg kell tenni. Szándékosan nem futattam lefelé teljes gőzzel, nehogy szétverjem a lábaim és a végén ez visszaüssön. 4:10-es tempó körül haladtam 2 kilométer, csak le. Jött a felfelé 1 kilométer hosszan. Amitt eddig lejtőztünk, azt most dupla meredek emelkedőn másztuk meg. Sétáltunk is rajt. Nem, nem a verseny végén, már az első körben is 7:30-8:00 közti tempóban. S aztán egyre többet, egyre lasabban. A végén én már a teljes emelkedőt sétálva tettem meg. Volt egy rövid szakasz amit oda-vissza megfutottunk a rajtnál, ami arra volt jó, hogy a közvetlen mezőnyt szemmel lehessen tartani. Egy kör végül 3350 méter lett 130 méter szinttel.
Az elején Spero és Levi ment mint a vaddisznó az egyéniek között és két váltó is elhúzott nagyon a többiektől. Furcsa módon már a harmadik körben utolértem valakit, ezt követőn is minden körben előzgettem. Így ez nem volt annyira magányos futás mint amikor A-ból B-be kell elfutni egy hosszú versenyen. Nem volt persze társas kocogás sem, ha már versenynek hívák azért mindenki hajtott – még nem is 100%-on. Közvetlenül előttem Áron és Tamás ment, szép lassan távolodtak el tőlem az első két órában. A harmadik órában már nem, akkor már egyforma tempót diktáltunk. 2:50 alatt sikerült megtennem 9 kört, úgy gondoltam, hogy a fennmaradó több mint 3 óra alatt sikerül még majd ugyanennyit futnom.

Negyedik órában Áron kiállt a versenyből s kezdtem feljönni Tamásra. Azonban kezdett rosszalkodni a gyomrom, lassítanom kellett, így megint kezdtem lemaradni. Kicsit variáltam a frissítésen, így nem nem tartott ez az állapot túl sokáig. Jött helyette más. Az emelkedő tetjén mindig begörcsölt a lábam – pedig már csak sétáltam felfelé. Hiába, az edzetlenség. Nem hosszan, csak egy-egy lépénél, de akkor úgy rendesen. Kezdtem számolgatni, hogy még mennyi kör fér bele, de nagyon úgy tűnt, hogy csak 8 fog menni a második felében. Az utolsó előtti körben lefelé menet leköröztem Sznupit is, aki visszaelőzőtt felfelé menet. Furcsa egy helyzet volt, mert eddig csak 2 váltó meg Spero ment el mellettem. Utolsó körben a lefelén Sznupi ismét elmaradt, de ezt már lazára vette, nem előzött vissza. Így 5 óra 45 perccel zártam a 17 kört. Egy kör megtételéhez 22-23 percre volt szükségem ekkor, már nem volt értelme újra kimenni. Töredék köröket nem mértek (Csanya az elején fel is hívta a figyelmet, hogy ne üljön le senki az erdő közepén 6 óra után arra várva, hogy majd a töredék körét lemérik neki).
Így negyedik helyen értem célba, csak Spero körözött le. A 2.-3. helyezettől tört kört kaptam a mögöttem beérkezőket leköröztem.
Jól elfáradt mindenki ezen a versenyen. Nekem is 157-es átlagpulzus (a maratoni pulzusom 168-170), elég magas. A lefutott távhoz képest jelentős volt a szintkülönbség, az 57 kilométerhez 2200 méter szintkülönség társult.
A track:
Katt ide!

Körökre lebontott időeredmények:
Kör:
Idő:
1
0:17:48
2
0:19:19
3
0:19:00
4
0:18:48
5
0:18:52
6
0:19:08
7
0:19:29
8
0:19:24
9
0:19:59
10
0:20:07
11
0:20:35
12
0:21:04
13
0:21:14
14
0:21:56
15
0:22:40
16
0:22:53
17
0:21:58

Edzésnek mindenképp hasznos volt. Amolyan felkészülés a Terep100-ra. Ami meg felkészülés lesz a Mátra115-re. Amely az idei nagy versenyem főpróbája lenne … hogy év végén egy hosszabb versennyel levezessek.
Szép tervek, már csak meg kell valósítani. Ahogy egy híres ember mondta:
“Az életben nem az jelenti a tragédiát, ha nem éred el a célokat, hanem, ha nincsenek céljaid.”
(Benjamin Elijah Mays)

Üdv,
csika