Fél maraton, de teljes sikerek a zalai dombok közt

Tavasz, napsütés, ünnepi kanizsai hangulat, zalai dombok, virágba borult rétek, hűsítő erdők-, tavak, karosi forgatag - no és a futás!
Ez nem lehet más, mint a Nagykanizsa - Zalakaros futóverseny, melyet immáron 7. alkalommal rendezett meg a Kanizsai Futóklub.

A rajt szokás szerint Nagykanizsán volt, (igaz a városban zajló felújítások miatt új helyszínen), ahol több, mint 100 lelkes futó várta, hogy nekivághasson a félmaratoni távnak. Közülük 76-an egyéniben, 33-an pedig 3 fős váltó tagjaként teljesítették a 21 kilométeres távolságot a nagy melegben. A mezőny idén először végigkígyózott Nagyrécse hangulatos utcáin is, így azoknak is tartogatott újdonságot a nap, akik visszatérő vendégei a versenynek. Végül csaknem mindenkinek sikerült leküzdenie a dombokkal nehezített távot, és boldogan vehette át a célban neki járó befutócsomagot, majd fürdőzhetett kedvére a zalakarosi gyógyfürdőben.

Az eredményhírdetés idén először a célterületen volt, így nem kellett sokat várni a dobogósoknak, hogy megkapják jól megérdemelt érmeiket.
A férfiaknál Garami Árpád nagy küzdelemben előzte meg Korpics Attilát, míg a bronzérmet dr. Czigány Róbert tehette zsebre.
A hölgyek mezőnyében nem született meglepetés: a tegnapi napon a "Nagykanizsa Sportjáért" megtisztelő kitüntetést átvevő dr. Lubics Szilvia aratott győzelmet, 2. a szerbiai testvérvárosunkból érkezett Bognár Csilla lett, míg Kondákorné Vági Katalin állhatott fel a dobogó 3. fokára. Gratulálunk!
A női váltót a "Flúgos csajok"-, a férfiak csapatversenyét a "Kanizsai Futóklub" nyerte, az általános iskolások közül a "Repülők" szálltak be először a célba, míg a középiskolások között a "Kaposvári AC" nem talált legyőzőre. Bravó!

Minden résztvevőnek gratulálunk, reméljük mindenki jól érezte magát, és jövőre ismét találkozunk ezen a "Félmaratonon a zalai dombok közt"!

Részletes eredménylista itt!
Képek itt, és itt! Új képek itt!

Sárvár 24 óra 2012.


Az idei felkészülésem, az alapozás 2011 novemberében kezdődött. A Spartathlon után egyre-egyre erősödtem vissza, januárban már 800 km-nél többet tettem a Vomeromba, jól ment minden. Aztán februárban a gyerekek és én is egyfolytában betegeskedtünk: láz, köhögés, nátha, már úgy éreztem sosem lesz vége. Persze az edzések sem mentek. Próbálkoztam ugyan, de folyton visszaestem. Közben jól tudtam, mi az igazi probléma: túl sok gond van a vállamon, mindig ott a kérdés, meddig bírom, és mikor roppanok össze alatta, a betegeskedés alatt féltem, nem én kerülök ki győztesen.

Sárvár előtt 6 héttel kezdtem normálisan edzeni. Az első igazi edzős hét végére esett a Félbalaton, ahol még csak nagyon óvatosan futottam. Rá két hétre a Zagrab-Cazmán úgy tudtam már futni, ahogy nem is reméltem (62 km – 4:46).Anitával csak néztünk egymásra futás közben. „K…a jó vagy!”, kiabált egyszer az út széléről, „igen k…a jó vagyok!” üvöltöttem vissza, megerősítve magamban azt, amiben már rég nem hittem. Ott a Zagrab-Cazmán átélhettem újra, milyen is győzni és ez nagyon kellett a folytatáshoz. Az utolsó hosszabb edzésem Kisbéren volt egy 50 km-es verseny, ami nem túl jól ment, de 4:00-val megcsináltam. Előtte nap még úgy éreztem „rámdőlt a világ”, de legyűrtük.

Sárvár előtt ott volt a nagy kérdés, mi legyen a cél? Mert nekem cél az KELL. Hiába mondta Olipapa, hogy most nem lehet célt kitűzni, túl zűrös volt az évem, nem igazán látni, mit is tudok, én kitűztem a 220 km-t. Legyen meg a nemzetközi „A” szint. Minimál elvárás a pályacsúcs volt magammal szemben.

A verseny előtti héten már tudtam lelkileg is hangolódni kicsit: kedden éjjel a frissítés bezacskózása kicsit megijesztett: őrült sok lesz 24 órán át futni! Zacsizás közben átéltem mindent, ami rám fog várni. Az éjszakát, a magányos körözést, az el nem fogyó perceket. Szerda reggel azonban arra ébredtem, hogy nagyon jól fog sikerülni a 24 óra. Ezt a tényt el is küldtem segítőimnek és Olipapának is SMS-ben. Szintén magam megerősítése végett…

Ezután már csak pihenni kellett a rövid edzések mellett, plusz a gyerkőcök, meló, de pénteken már nem dolgoztam, volt idő az utolsó simításokra, nyugodt bepakolásra.

Pénteken utaztunk Sárvárra. A kísérőm szokás szerint barátnőm, Vajda Anita volt, régi edzőm Tamás pedig segített neki. Nevezés, frissítés utolsó átbeszélése, vacsi, alvás. Találkoztunk a többi ultrás társsal, bár nem sokat maradtunk a nevezésnél, mégis jó volt őket látni. Ilyenkor kicsit antiszociális tudok lenni.

Nagyon meleget mondtak, így reggel első dolgom a naptejezés volt. Kis NIKE rövidnaciban és topban indultam, nem is kellett öltöznöm a verseny alatt, éjszakára vettem föl egy vékony hosszúujjút, bár szerintem 3-4 óránál tovább nem volt rajtam. Lábamon a CEP-es zokni és Vomero csuka megszokott kombinációja.

A terv 145-ös pulzus alatt futni 5:30-nál nem gyorsabban. Ezt tartani, amíg tudom. 12 óráig biztos ment, belevéve a toalett látogatásokat és a bokrozást is. Amiből ugyan volt pár, de Anitám nem hagyta hosszúra nyúlni a dolgokat. Szóval futottam. Jól esett, bár a naplementét vártam. Nagyon meleg volt. Többen vörösre égtek. Anita tette belém, ami kellett, másik kísérőm, Tamás hűtött. A nyakamban folyamatosan volt jeges türcsi, a kezemben is egy meg a melltartóm is tele volt pakolva, a hűtés is profi volt.

Igyekeztem a 12 órásokkal „húzatni” magam. Farkassal kezdtük a körözést, az én babonás lelkemnek ez már jó előjel volt.  Úgy emlékszem talán 4 óra után voltam gyenge, akkor kicsit leesett a pulzusom, de túl lettem ezen hamar. Talán akkor voltak a legmelegebb órák, az volt a gond. Úgy éreztem könnyen futok. Zenét is alig hallgattam párszor nyomtam csak be a Gringo sztárt, néha nagyon nekem daloltak:

„Nem tudod hova mész, így oda érsz.
Nem egyedül vagy, egyedül, héj ide nézz!
Én is szótlan, vétlen, szomjan,
Körözök az utakon, a szívem a porban.”

A 12 órások kiállása után kicsit elnéptelenedett a pálya, hiányzott, hogy nincs kire tapadni, de számítottam erre a váltásra, igyekeztem kezelni. Eddig Sárváron még csak 12 órát futottam. Akkor mindig azt hittem, milyen rossz lehet a 24 órásoknak ott félúton, de megélni más volt. Kipipáltam az első felét, tudtam, hogy 130 km fölött vagyok, jól éreztem magam, jöhet a második menet! A 12 órások közt volt Hugom is, Bogi, aki első 12 órásán hihetetlen jól ment 120 km-t futott! Rá is büszke voltam! Elköszöntem a többiektől is, jó pihenést kívánva nekik.

Nem igazán emlékszem, ezután, mikor, mi is történt velem. Futottam körbe-körbe, nem tudtam mennyit, mióta, csak mentem. Amit kaptam, megittam-ettem, volt hogy nem tetszett a gyomromnak, visszajött minden, de csináltuk tovább. Nem volt séta, megállás, csak futás. Végeláthatatlannak tűnt az egész, néha ránéztem az órára, sokszor nem volt kedvem csinálni, de ezt Anita jól látta és jó hajcsárhoz méltóan kezelte. 

Vannak emlékek, néhány buzdító szó Lőw Andristól, Lesi Zolitól, a pályán futóktól. Volt, hogy Farkas húzott. Már nem akart futni, de beállt mellém, mentünk 5-6 kört. Persze Anita is futott velem sokat, nem is tudom mennyit! Összemosódik minden.

Jött a hajnal. Eddig ezen a versenyen csak buzdítottam a 24 órázókat, most nem jutottak el hozzám a buzdító szavak, már nem voltam ott, hiába szerettem volna. Jött a barátnőm Anci is, aki meg akart nézni, mert még nem látott ilyen versenyt (szerintem nem is nagyon szeretne többet). Alig volt erőm inteni neki.

Egyszer csak meglett a vágyott 220 km. Nagyon boldog voltam! Felnéztem az órára és még közel másfél óra vissza volt! Jöttek a ráadás körök. Anita bíztatott: közelebb leszünk a 230-hoz, mint a 220-hoz! Nem akartam, de mentem. Andris beállt mellém és a magyar csúcs megdöntéséről beszélt. Na azt végképp nem akartam! Majd legközelebb… Megint kijött belőlem minden. Anita jól tudta szólt is Andrisnak, ne beszéljen hozzám, mert hányni fogok, de ő nem hitte, míg nem látta.:-) Na erről ennyit, jól meg kell gondolni mikor vagyok beszélgetős kedvemben. 

Néha felnéztem az órára. Nem akartam még 2 kört futni!!! De nem tudtam gyalogolni, mert rögtön szédültem, így még 2,5 kör belefért a 24 órába. Aztán vége lett. Kinyúltam a betonon. Ennyi. Megcsináltam. Nem tudtam hány kilométert, de futottam 24 órán át. Mert LEHET futni 24 órán át, hiszen én mondtam tavaly az Ultrabalaton után! Anita jött, a napszemüvege alól patakzottak a könnyek, én meg nem tudtam sírni, csak átölelni, őt, aki vigyázott rám 24 órán át.

Délután kiderült a végeredmény is 232, 45 km. Te jó ég! Még most sem hiszem…

A hétvégi sárvári 24 órás ob-n Szilvi akkorát ment, hogy csak lestünk. 232 kilijével nemcsak a nők között lett az első, hanem hímnemű társait is mind maga mögé utasította, továbbá ezzel a tekintélyes számmal idén nemzetközi szinten is ő az a vászonszemély, aki 24 óra alatt a legtöbb kilit bezsebelte. Drakula!

Idén is volt 100-as VB, és hogy hogynem, megint bejutott az illusztris társaságba két klubtagunk is. Anita rutinos 100-as, így a kisujjából kirázta a mostani derbit is. 9:31 alatt tepert végig a távot, közben hol az esővel, hol a gatyarohasztó meleggel kellett megküzdenie. A nőnemű kategóriában így a 45.helyen ért célba. Druskó Zsófi is nagyon szépen letudta a tekintélyes kilométermennyiséget. 10:05 alatt robogott be a célba. Drakulálunk

A futószezon beindulásával klubtagjainknak is beleállt a boogie a lábába. A sárvári félmarcsin egy kisebbfajta hadsereg képviseltette magát. Koller Judit 1:45:10-zel PB-t futott. Farkas Edit 1:57,és Takács Ildi 1:57:52-es idejével korosztályos 3.lett. Góberné Györgyi is egy perc múlva átlépte a célkaput. Férje, Csaba pedig élete első félmarcsiját teljesítette 2:19:17-es idővel!. Mindeközben Pesten is zajlott az élet, hiszen a Vivicitta bő 21 kilis távját Szalai Krisztián 1:50:13 alatt teljesítette.
És egy kis ultra! A vasárnapi Zágráb-Cazma 62 kilis távját Sznopek Józsi (6:07), Rudolf Tomi (4:28) és Lubics Szilvi is sikeresen teljesítette. Utóbbi 4:46-os idejével maga mögé utasította a női mezőnyt, így két szép nagy urnával térhetett haza.. S végül: Vránics Laci a székesfehérvári 8 órás derbin 85 kilit futott össze, és férfiak közt a 6.helyen sasszézott be. Drakulálunk!!!

Eseménydús hétvégén vagyunk túl. Klubtagjaink a bajai Kikelet félmarcsin, és a Vértesi Terepmaratonon is képviseltették magukat.
Gadányi Bálint pazar idővel , a rendkívül erős férfimezőnyben az abszolút 18.helyet csípte el Baján, míg Szabó László a 115.helyen ért célba. Druskó Zsófi pedig, a végül 55 kilire kerekedett Vértesi terepmarcsin a hetedik helyen ért célba, míg férfiak közül Sznopek Józsi 28.-ként, Rudolf Tomi pedig egy alapos eltévedés után is becsülettel végigtolta a versenyt, és 46.-ként ért célba. Drakulálunk!

A múlt heti Balaton Szupermaratonon is szépen helytálltak a klub tagjai. Druskó Zsófi mind a 4 napot remekül abszolválta, így a nők között az abszolút 3.helyet sikerült bezsebelnie. Rudolf Tomi szintén nem aprózta el, a férfik közül 6.-ként ért célba, Köves Peti pedig 117.-ként. Kolonics Tamásék csapata, az MH 54 Veszprém 1A abszolút 2. helyezést ért el. A FéBalatonon Lubics Szilvi a dobogó 2.fokára állhatott fel, míg a harmadik helyet Vágó Bogi csípte el. Ha valakit kifelejtettem, az sikítson!

Február 29-én négy klubtag is átvehette Kanizsa városától az év kiváló sportolója címért járó kutyabőrös emléklapot. Druskó Zsófi a 12 órás ob-n utasította maga mögé a mezőnyt. Lubics Szilvi a 100 kilis ob-n, az almádi 6 órás futáson, az Ultrabalatonon, majd a szezon megkoronázásaként a Spartathlonon is a dobogó legfelső fokára küzdötte fel magát. A múlt heti Göcseji Galopp terepfutó versenyen második helyezést elért Vajda Anita a 100 kilis ob-n elért 2.helyezéséért vehette át a kitüntetést, míg Vágó Bogi az 50 kilis ob-n tántorgott fel a dobogóra.

Február 26-án ismét Trulyzott Kanizsa. Összesen 41-en álltak rajthoz Kiskanizsán, köztük, Tóth Niki jóvoltából, 14 CsiRiBiRi is. Az igencsak szép létszámnak hála így összesen 834 kilit sikerült összegyűjteni egy délelőtt alatt!
Képek itt: https://picasaweb.google.com/kanizsaifutoklub/2012Februar26YoursTruly

Ne feledjétek, hogy február 26-án ismét alkalom nyílik egy jó kis Trulyzásra. Rajta reggel 9-kor a szokásos helyen Kiskanizsán. A rajtnál és 7,5 kilinél etetés-itatás, így az se fog tápanyag nélkül maradni, aki 50 kilit döcögne.

Jertek!

VI. Téli Margita Terep Maraton

Rudolf Tomi küldte el élményeit a Margita Terep Maratonról, melyet itt olvashatsz!

A szombati Margita Terepmaratonon klubunk tagjai is szép számmal képviseltették magukat, nem is akármilyen eredményekkel. A férfiak közt Rudolf Tomi abszolút 4., kategóriájában 3.helyezést ért el, de Sznopek Józsi is elcsípte a kultikus 33-asszámot.
A nőknél Druskó Zsófi a dobogó 2.fokára küzdötte fel magát, magát, míg Anitánk, dacolva a mínuszokkal és a csokihiánnyal abszolút 5., kategóriájában 2.lett, így megérdemelten kapta meg a szép kis urnát. Drakulálunk.
Eredmények itt: http://www.margita344-2.hu/tmtm/TMTM_2012_eredm.htm

Yours truly I.

Közel 30 futó kelt fel vasárnap reggel azzal a gondolattal, hogy közösen fognak nekivágni Kiskanizsán a januári Yours Truly alkalmából vállalt távnak. Szép számmal jöttünk Nagykanizsáról, de volt köztünk aki távolabbról érkezett, pl. Kaposvárról, Zalaegerszegről, vagy Zalalövőről.

Eltérő távolság lefutására vállalkoztak futóink, ki-ki felkészültségének, habitusának és pillanatnyi állapotának megfelelően választott, 10 és 60 km között.
A kiskanizsai önkormányzat épületében melegedő és frissítő pont várta a kb. -1 fokban megizzadt sportolókat, valamint Bajcsán is feltölthették a merülőben levő energia raktárakat. A forralt bor, meleg tea, egy-két falat étel elfogyasztása mindenkit hozzásegített, hogy véghezvigye amit eltervezett.
Összesen 821,6 km-t tettünk a futócipőnkbe a hagyományos Kiskanizsa – Murakeresztúr útvonalon.
Szép volt, mindenkinek gratulálunk!
Februárban Veletek újra ugyanitt!
A kanizsai résztvevők listáját itt találod!
Fényképek:itt, és itt!
Új képek itt!

Mura Kupa

Első alkalommal került megrendezésre a Mura Kupa névre keresztelt futóverseny Murakeresztúron. A 6 kilométeres távon a fő cél a futás népszerűsítése volt a környékbeli fiatalok számára.
-3 fokban, de napsütéses, jó időben vághatott neki a népes mezőny a versenynek. A fiatalabb korosztályokban a környező iskolák diákjai viaskodtak egymással, míg a felnőttek mezőnyében futóklubunk tagjai halmozták a helyezéseket.
A nőknél Tóth Nikolett nyert, Rudolf Rita harmadik helyezett lett. Férfiaknál Kolonics Tamás lett a győztes, Rudolf Tamás másodikként ért célba. Sznopek József alig lemaradva a dobogóról a negyedik helyen végzett.
Külön kiemelném a szervezők nagyon pozitív hozzáállását. Gyorsan ment a nevezés, egyedi (jó!) volt a rajtszám. Minden kereszteződésben forgalomirányító terelte a megfáradt futókat a helyes irányba. Rendőri biztosítás szintén volt. A mezőnyt tűzoltóautó (!) vezette fel, amely nagyon hasznosnak bizonyult. A versenyt követően zsíros kenyér, csoki és forró tea várta a versenyzőket, majd sor került az eredményhirdetésre.
Jó ötlet volt, egy ilyen helyi rendezvényt tartani. Nem mindenki szeretne félmaratont vagy maratont futni, de a 6 kilométert már sokan válallják. Külön öröm volt látni, hogy a 10-14 éves gyerekek milyen lelkesen és élvezettel (és milyen gyorsan futva!) vettek részt a versenyen. Az utánpótlás adott …
Fényképek itt!

Terep Ultra Kupa

Február 15 -én volt a Terep Ultra Kupa első fordulója a Budai-hegységben. A 43 km-es pályához 1200 méter szintéltérésen kívül jeges út és szeles idő is társult. Ennek ellenére szép kanizsai sikerek születtek.

A női mezőnyben Druskó Zsófia diadalmaskodott, még a férfiaknál Rudolf Tamás a második helyen ért célba (végig együtt futva a harmadik helyezettel). Sznopek József a középmezőnyben végzett.

Képek itt!

Gyere, és fuss velünk 2012-ben is!

Idén sem maradsz kanizsai események nélkül, ha velünk szeretnél futni, hisz elkészült a Kanizsai Futóklub által 2012-ben szervezett versenyek tervezete.

Legelőször a "világméretű" Yours truly futásokon mozoghatsz velünk, majd tavasszal tartjuk meg egyik fő eseményünket, az immár 7. alkalommal sorra kerülő Nagykanizsa - Zalakaros futóversenyt, mely tavaly félmaratoni hosszúságúvá bővült, így lett "Félmaraton a zalai dombok közt."

Tovább folytatjuk a nagy sikerű, Kihívás Napjához kapcsolódó kilométergyűjtést is majd egy szép tavaszi napon a Mindenki Sportpályáján, ősszel pedig ismét lesz Kanizsai Futófesztivál. Amikor pedig majd közeleg az év legszebb ünnepe, akkor ismét lesz karácsonyi futás is.

Programjainkról részletesen itt olvashatsz!

Szeretettel várunk minden mozogni vágyót a rendezvényeinken!

Világkupa futam Nagykanizsán!

2009. után ismét nemzetközi versenyt szervezhet a Kanizsai Futóklub, ugyanis az IAU 50 kilométeres világkupa sorozat egyik futama lesz a Kanizsai Futófesztivál leghosszabb távú versenye!

Az október 20-án, Olaszországban megrendezendő döntőre 19 helyszínen lehet kvalifikációt szerezni Dél-Afrikától kezdve Ausztrlálián át több európai versenyig, többek között Nagykanizsán is, méghozzá szeptember 15-én.
Forrás: katt ide!, ezen belül válaszd: MIAUC'S - 50K World Trophy.

Tudjátok: Kanizsai Futófesztivál - Legyen a Te napod!
Tavalyi emlékek itt!

Niki nagykövet lett!

A BSI, Magyarország legnagyobb futásszervező irodája pályázatot írt ki, amelyben a "futás nagyköveteit" keresték.
Céljuk volt megtalálni azokat a futókat, akik segítenének a futás, az egészséges életmód népszerűsítésében, akik összeszervezik a környékbeli futókat, segítenek nekik a felkészülésben, a nevezésben.
Pályázati kiírás itt!

Nagy megtiszteltetés érte klubunkat, hogy Zala megyéből tagunkat, Tóth Nikolettet választották meg erre a célra, így Niki ezentúl a Futó Nagykövet cím büszke birtokosa.

Gratulálunk, munkájához sok sikert kívánunk!

Bővebb információhoz: katt ide!